Zsömi és Orsi élménye a Kölyökkutya-tanfolyamon
Orsi és Zsömi igazi lelki hullámvasúton utaztak az elmúlt egy évben: egy előző kedvenc elvesztését követően érkezett második “nekifutásra” Zsömi, akiről bizony hamar kiderült, hogy a kedves pofi egy néha igazán rosszcsont kutyát takar. Orsi nem adta fel és erről az élményről, a kutyák iránt vállalt emberi felelősségről beszélgetett velünk!
Hogyan került hozzátok Zsömi?
Az egész családunkat megviselte az előző családi kedvenc elvesztése, de legjobban a gyermekünket érintette rosszul. Ő nem ismert olyan életet, amiben nincs vele a négylábú családtag és a lelki terhet csak növelte, hogy még Zsömi érkezése előtt volt egy “átmeneti” kutyánk. Kresák Ágnes, az Őrmezői Kutyasuli vezetője és a Tükör Módszer viselkedésterápiás oktatója volt segítségünkre, amikor felfigyeltünk arra, hogy ez a kutyus bizony nem reagál jól a férjem jelenlétére. Hiába tudott a fiunkkal és velem “működni”, sajnos kiderült, hogy előélete miatt várhatóan folyamatos, intenzív terápiára van szüksége és nem tud a családunkba illeszkedni – utólag is köszönjük Ági szakszerű segítségét. Fájó szívvel bár, de elengedtük őt és hosszas keresgélés, mérlegelés után Zsömit fogadtuk a családunkba. Hosszú mérlegelés után hoztuk meg ezeket a döntéseket, mert nálunk tényleg családtag egy kutya: nem vesszük félvállról a felelősséget, ami vele jár!
Ez után már egyértelmű volt, hogy kutyaiskolába fogtok járni az új jövevénnyel?
Eleinte a Népszigeti Kutyasuli ovijába kezdtünk el járni, de pár alkalom után úgy éreztük, hogy ez nekünk kevés és elkezdtük keresni, hogy milyen tanfolyamokra járhatunk Zsömivel. Egy héten belül már a Hajógyári Kutyasulin találtuk magunkat a Kölyökkutya-tanfolyamon, ahol bebizonyosodott, amit Korom Gábor többször mondott: itt a gazdik tanultak elsősorban.
Milyen kihívásokkal szembesültetek a tanulás során?
A Kölyökkutya-tanfolyam alatt nem volt kifejezett nehézségünk, Zsömi egy jó adottságú kutyus és valóban, mint a szivacs, hétről-hétre szívta magába az újabbnál-újabb feladatokat, melyeket csodás volt megélni. Azonban a Kölyök PRO tanfolyam már tartogatott kihívásokat. Nekem egy nagy fejlődési út volt ez a folyamat: az önbizalmammal kapcsolatban sokat dolgoztam magamon. Bizony van egy erős kettősség abban, hogy sikeresen tanuljunk a kutyánkkal: szerintem a gazdinak kicsit meg kell zuhannia ahhoz, hogy a kutyáját megismerje és a végére igazi párossá kovácsolódjanak.
Ráadásul Zsömi óriási Shrek szemekkel tud nézni, miközben bitang pimasz módon képes ám viselkedni: ezt nekünk meg kellett tanulni kezelni és felismerni. A tanfolyam során az oktatók támogatása nélkül nem is tudtuk volna megtenni ezt. Ezzel nem voltunk egyedül, hiszen sok gazdi hajlamos “bedőlni” a cuki tekintetnek, ami érthető is, de hosszú távon azért nehézségeket okozhat.
MI volt a legnagyobb AHA-élmény vagy tanulság, amit magatokkal visztek a tanfolyamokról?
A tanfolyamok óta tudatosan figyelem a többi gazdát az utcán és hiszem, hogy ahogy autóvezetéshez szükséges a jogosítvány, a kutyatartáshoz is kell egy alapismeret: a kutya-ember kapcsolatról minden gazdának tanulnia kell. Felelősséggel tartozunk érte, ha a családunkba fogadtuk!
Cukiságból adnak egy 8 hetes gombóc kutyát, aki hipp-hopp egy rosszcsont kamasz lesz és gyakran kidobnak az utcára, mert a gazdik nem tudják helyén kezelni a mindennapok során a kutyájukat. Bármilyen szituációt meg lehet előzni, ha oktató tud segíteni, de nehéz előre felmérni, hogy milyen felelősséggel jár egy kutya a családban: egy élőlény szükségletekkel és meg kell tanulnunk, hogy mire figyeljünk.
Számomra nagyon sokat adott a Kutyasuli ezen a téren: az előző kutyusunk menhelyről érkezett hozzánk, de vele még nem volt szempont ez a fajta tudatosság. Most már én is másképp állok a kutyák világához.
Bevallom, a tanfolyam nekem eleve terápiás folyamat volt, mert gyerekkoromban megtámadott egy kutya és bizony eleinte nehéz volt a kutyák között állni, ahogy futkároztak körülöttünk a csoportban, fokozatosan nőtt a magabiztosságom Zsömivel és a kutyák világával kapcsolatban. Fontosnak tartottam/tartom a fejlődést, az új lehetőségek megismerését. Még egy érdekes észrevételem: a foglalkozásokon csak a Kutya és Én voltunk, a külvilág “megszűnt” létezni, semmi másra (munka, gondok, emberek, stb.) nem gondoltam, és az óra végével teljesen feltöltődve jöttem le a pályáról!
Milyen terveitek vannak kutyás életetek új fejezetére a tanfolyamokon túl?
Rendszeresen járunk a Hajógyári Kutyasuli Klub foglalkozásaira és agilityzni szeretnénk úgy, hogy a fiam többet dolgozik együtt a kutyánkkal. A gyerek programokra nagyon várunk, a Tükör Módszer Kisgazdiknak szóló programjai érdekelnek minket!
Fotók: Orsi tulajdon
Kövesd a Tükör Módszert Facebook oldalát további érdekes és hasznos kutyás tartalmakért vagy nézz szét a Vakkantó webshopban!