Hogyan készüljünk egy (kölyök)kutya érkezésére?

Egy (kölyök)kutya érkezése a családban általában nagy izgalmakat okoz, még akkor is, ha nem első kutyáról van szó. Azért, hogy az izgalmakból öröm fakadjon és ne bosszúság, érdemes felkészülni a négylábúval közös életünkre. Álljék tehát itt néhány tipp, amellyel megkönnyíthetjük az ismerkedés első időszakát.

A legelső kérdés, ha több gazda is várja az új családtagot, hogy kinek mi lesz a feladata kutyával. Olyan egyszerű, de mindennapokat megkönnyítő, dolgokat érdemes mérlegelni például, hogy reggelente ki kel könnyebben vagy ki az, akinek a napi rutinja lehetővé teszi a déli sétát. Sok konfliktust meg lehet így előzni, és ezzel mindannyian jól járunk! Ha az elméleti kutyatartás első fázisán túlvagyunk, következhetnek a praktikus kérdések:

• Gondoljuk át, hogy otthonunkon belül hol és min fog pihenni kutyánk. Ne feledjük, hogy egy kutya napjának 70-80%-át pihenéssel tölti. Kölyökkutya esetén érdemes strapabíróbb anyagú fekhelyet választani, de mindenképpen legyen könnyen tisztítható és a kutya méretének megfelelő a kiszemelt példány.

• Az otthoni terepszemle folytatódjék a számunkra kedves, kutyamagasságban lévő felületek és tárgyak feltérképezésével. Új kutya érkezése előtt a szőnyegeket érdemes átmenetileg eltenni, a szétrágható, könnyen lenyelhető (és ezáltal komoly baleseteket okozó!) potenciális áldozatokat elpakolni.

• Bár mostanában sokan dolgoznak otthonról, mérlegeljük, hogy mikor és hova tudjuk elvinni a kutyát sétálni. Lakásban tartott kutyáknak még felnőtt korban is jár a napi három séta, kölyköknél a szobatisztaság eléréséig pedig sokkal több egészségügyi szünettel kell számolnunk. Bár két megbeszélés között egy kis játék vagy kedveskedés jól eshet, de a napi többszöri sétát korlátozások idején is be kell iktatni. Kertes házban élő kutyákkal is érdemes naponta egyszer, ha tehetjük kétszer sétálni menni, mert így építhetjük a kapcsolatunkat vele és más ingereket is megtapasztal kedvencünk. Ne feledjük: bármily csábító és kényelmes megoldás elméletben, a kert nem tudja helyettesíteni a kutya alapos lemozgatását, intellektuális lefárasztását és megfelelő szocializációját!

• Vannak alapvető kellékei a kutyatartásnak: pórázra és nyakörvre, (bilétával ellátva!) mindenképpen szükségünk lesz. Valószínű, hogy egy kölyöknek eleinte kisebb méretű nyakörvre lesz szüksége, mint, amit felnőttként visel majd, de a pórázzal együtt válasszunk könnyen száradó típust, mely az időjárás viszontagságainak is ellenáll. Esti városi sétához, főként a téli időszakban, jól jöhet a világító nyakörv is, hogy az utcán könnyebben észrevegyék kedvencünket. A felelős kutyatartás jegyében pedig készüljünk már az érkezés napjától kellő mennyiségű “kakizacsival” minden sétához.

• A napi rutin része egy tisztán tartott etetőtál és a folyamatosan tiszta vízzel teli itatótálka is, olyan anyagból, melyet nem lehet könnyen feldönteni. Utóbbi alá praktikus tálcákat is vehetünk, mely a kutya szakállról lecsöppenő vizet felfogja. 

• Gondoljuk át azt, hogy milyen táplálékot szeretnénk kutyánknak adni: kérjük ki a tenyésztő, állatorvosunk tanácsát. MIvel az új környezet a kutyának épp elég stresszel jár, az élelem váltás fokozatosan történjen, az első napokban lehetőleg azt kapja, amit a tenyésztőnél/menhelyen megszokott.

• Apropó, megszokás! Kölykök esetén gondoskodni kell a kötelező oltásokról, de felnőtt kutyáknál is elengedhetetlen a rendszeres féreghajtás, valamint bolha és kullancs elleni védelem egész évben. Számtalan lehetőség közül választhatunk, járjunk utána a legmegfelelőbb megoldásnak, és írjuk fel naptárunkba, hogy mikor esedékes a következő adag.

• Érdemes feltérképezni a szóba jöhető orvosokat is: az első látogatás lehetőleg tét nélküli ismerkedés legyen, amikor kutyánk bezsebelhet egy kis simogatást és finom jutifalatot. Így, amikor már nem babra megy a játék, ismerős környezetben kisebb stresszt jelent majd kutyánk számára az állatorvosi látogatás. Ünnepnapokra és vészhelyzetekre pedig legyen kéznél a közelünkben lévő ügyeletes orvosok elérhetősége abban a reményben, hogy soha nem kell majd használnunk!

• Végül, de nem utolsó sorban ne feledjük: a tanítás a Tükör Módszer egyik alappillére, mellyel a kutya-gazda jó viszonyt bármely életkorban folyamatosan támogathatjuk. Tájékozódjunk a lakhelyünk közelében elérhető kutyaiskolákról, és ha kölyköt veszünk magunkhoz, a korai szocializáció részeként mindenképpen vigyük kutyaoviba. Ha tehetjük, használjuk ki a szivacskorszak előnyeit, és kezdjük meg a tanulást már kölyökkorban, Kölyökkutya-tanfolyamon!