Figyelem, elindult a toklász-szezon! Figyeljetek oda és előzzétek meg a bajt!

Jól emlékszem első kutyás nyaramra, amikor kezdő gazdiként egyik napról a másikra megtanultam méterekről előre kiszúrni a toklászt, és némi rettegéssel vártam az őszt. Ráadásul mi még csak nem is mezőkön, árkon-bokron át nyargalunk sétáink során: nyári hónapokban, Óbuda belterületén még tüzetes vizsgálódást követően is felbukkannak a lakás különböző pontjain a gazdik rémálmait idéző kis, sárgás színű lándzsák.

Miért is fontos ez és mire figyeljünk?

A botanikát kedvelők kedvéért: a toklász az egérárpa termése. Veszélyessé akkor válik, amikor kalászba szökken és a fűféle elhullajtja a végét – Magyarországon ez általában július és augusztus során tetőzik. Sajnos, az sem orvosolja a problémát, ha a zöldterületeket rendben tartják és a növényeket lenyírják/lekaszálják, mert általában a toklász a helyszínen marad, és elszáradva még alattomosabban fúródik bele a kutyák tappancsába, fülébe, szemébe, sőt orrjáratába is. A hosszú szőrű fajtákon, ráadásul vándorolni kezdhet a növényke, és akár a puha hasi bőrön át is felsebesítheti kedvencünket.

A toklászt ne vegye senki félvállról: súlyos, gennyes gyulladást tud okozni, melyet komolyabb esetben csak műtéti úton tudnak kezelni. Minden séta után érdemes tehát alaposan megnézni kutyánkat, ha mezőn vagy toklászos területen jártunk, átfésülni és az első intő jelekre orvosi segítséget kérni. Ha hirtelen rázni kezdi a fejét vagy tüsszög, netán könnyezni kezd és nem tudja kinyitni a szemét, ne habozzunk, irány a rendelő!

Megelőzés

A megelőzéshez fontos, hogy jelentsük lakhelyünk illetékes fenntartójának, ha gyomnövényeket észlelünk közterülen. A háztulajdonosoknak pedig saját felelősségük a hozzájuk tartozó utca és járdarész ellenőrzése, gyomtalanítása – éppúgy, mint a téli síkosságmentesítés!