Tükröt tartanak nekünk! Freya és Marshall története arról, hogy mit tehet a családi kutyás, ha hirtelen sportkutyája lesz
Oktatóként minden, a Kutyasulira érkező kutyára és gazdára kíváncsiak vagyunk és igyekszünk a lehető legtöbbet adni nekik. Időről-időre jönnek viszont olyan kutya-gazdi párosok, akik valamilyen módon még emlékezetesebbek és történelmet írnak. Hát még, ha egy család rögtön két ilyen kutyussal vesz részt foglalkozásainkon. Következzék Freya és Marshall, valamit gazdáik Terézia és György története arról, hogy mit tehet a családi kutyás, ha hirtelen sportkutyája lesz.
Kedves Terézia, kezdjük az elején, mikor és hogyan indult a ti családi kutyás történetetek?
Kresák Áginál, az Őrmezői Kutyasulin kezdtem a pályafutásomat az akkor három hónapos Holdi vadorzóval, aki németjuhász kutyus volt, de az E4-es vizsgáig meg kellett küzdenünk egymással. Sok gond volt vele, már a kezdetektől látszott, hogy a szocializációhoz szakmai segítségre lesz szükségünk. Végül hosszú és kemény munkánk meghozta a gyümölcsét, kétszer jártunk, két fantasztikus kutyás táborban is vele, ahol Holdi bizonyította, hogy a kezdeti várakozásokkal ellentétben, akár több száz kutyával is lehet élvezni a társaságát. Már előtte is volt több kutya az életemben, de nekem ő volt az első, akivel Kutyasuliba jártam és ennyit dolgoztunk együtt. Nagyon megviselt, amikor egy labda okozta fulladásos baleset áldozata lett: hihetetlen trauma volt, hogy fél óra küzdelem után elment – a szó legszorosabb értelmében, mert két ujjam is sérült, ahogy próbáltam megmenteni az életét. A fájdalom a mai napig bennem él, de 2 hónappal ezután érkezett egy újabb kutyus az életünkbe: egyszerűen rájöttem, hogy a kutyázás már olyan elemi részemmé vált, hogy nem tudom elképzelni a mindennapjaimat kutyázás nélkül.
Ismét egy németjuhászra esett a választásunk, ezúttal egy kis ordas szuka személyében, akivel már célzottan a mentőkutyázás felé kezdtünk kacsingatni. A választáskor Freya, a tenyésztőnél beült az ölembe és többet ki sem jött. Azért, utólag belátom, hogy a tudatosság helyett itt még mindig érzelmi döntés vezérelt minket a választásnál, ráadásul Freya után nem sokkal hozzánk került egy kan alomtársa is: Marshall.
Vele fokozatosan összebarátkoztunk, de a legnagyobb tanulsága az elmúlt éveknek, hogy nagyon át kell gondolni, hogy két, alomtestvér kölyök kutyát magához vegyen-e az ember.
Velük egyértelmű volt, hogy ismét a Tükör Módszeres Kutyasulira jöttök tanulni?
Nem voltam teljesen kezdő kutyás, de nem volt meg az a tudásom, ami ehhez az élethelyzethez szükséges lett volna. Két nagyon ösztönerős és gyors kutyáról van szó, akik kölyökként az első napközis napjukon egy három éves kan malit beraktak a sarokba és elmagyarázták neki, hogy most ott marad. Itt már éreztem, hogy gyorsan lépni kell: fajtájuknak megfelelő ösztönök dolgoztak bennük, egyszerűen nem is tudtunk velük együtt sétálni, mert a húsz kilós kutyák sokszor zsákmány üzemmódra kapcsoltak. Ott tartottunk, hogy a négy hónapos kutyákat nem tudtunk kontroll alatt tartani. Mivel Tükör Módszeres Kutyasuli tapasztalatom már volt, természetesnek éreztem, hogy odafordulunk, ahol rengeteg figyelmet, odafigyelést kaptunk. A kihívások mellett persze számos pozitívuma is lett az ő történetüknek: az idők során megtaláltuk a hangot hozzájuk, a fajtájuknak megfelelő munkát, sportot, így ők is megtalálták a saját belső egyensúlyukat, de nekünk is fel kellett nőnünk hozzájuk.
Korom Gáborhoz, a Kölyökkutya-tanfolyamra kezdtünk el járni velük és Gábor nagyon hamar leszögezte, hogy a két kutyának külön-külön kell szocializációs tapasztalatokat gyűjteni, amit meg is fogadtunk: így férjem kezdett el Marshall kutyával dolgozni.
Ez egyfelől jó ötletnek tűnt, hiszen mégiscsak a férfiúi termet és a menedzser határozottság ott volt benne, de nem volt kutyás tapasztalata, és egy gyerekkori trauma miatt volt benne tartás is a kutyákkal szemben.
Ő kezdett el a Kölyökkutya-tanfolyamra járni Marshallal, majd én is csatlakoztam hozzájuk, eleinte, hogy segítsem a párosukat. Ezután Freyával szintén részt vettünk a tanfolyamon.
MInden óra után arra jöttünk rá, hogy mennyire nagy kihívás ez az élethelyzet, ami bevallom, egy ideig, kifejezetten krízis helyzetet eredményezett. Nagyon sokat kellett ahhoz dolgoznunk, egymással és a kutyákkal, hogy a megfelelő életvitelt és élethelyzetet kialakítsuk.
Mi volt a legnagyobb tanulság, kihívás a tanfolyam során?
Egy terep foglalkozáson a fél éves Freya túl határozottan viselkedett egy kis korosztályos vizslával, ezért párhuzamosan a tanfolyammal elkezdtünk egyéni órákat venni és sportkutyás megközelítéssel is foglalkozni a kutyákkal. Ebben Korom Gábor abszolút támogatott minket, bármikor-bármilyen kérdéssel fordulhattunk hozzá, nagyon sokat foglalkozott velünk ő is és az egész oktatói csapat. Hihetetlen sok segítséget, plusz odafigyelést kaptunk. Nagyon szorosan fogták a kezünket, Korom Gáborral az élen, aki abszolút átérezte a problémáinkat. Az egyértelmű volt, hogy ebbe a helyzetbe vagy beleállunk, vagy valamelyik kutyának mennie kell…
Milyen most, a tanfolyam után az élet?
A mai napig is többnyire külön sétálunk velük és inkább a megelőzésre került a hangsúly, felismerve a jeleket. Így tudjuk kezelni Marshall viselkedését, akinél dominanciájából és méreteiből, fajtáján belül is ritka gyorsaságából fakadóan nagyon sokat kell dolgozni ahhoz, hogy előbb gondolkodjon a lila köd helyett. Emellett Marshall keresi a személyes terét a családban lévő embereknek, kommunikatív, szinte humorérzéke van: sokat derülünk rajta és a reakcióin. Munkában ellenben könyörtelen és megállíthatatlan. Ott nagyon nagy, 100%-os odafigyelést igényel, egy pillanat kihagyását is ”lebünteti”.
A férjem hihetetlen tempóban zárkózott fel a kutyázáshoz, és megható, ahogy ha kell, fél hatkor felkel, ha esik-ha fúj, azért, hogy a kutyával dolgozzon, tanuljon, megadjon neki mindent, amit a habitusa igényel. Mi azt valljuk, hogy a kutya szeretetnyelve a rendszeresség, következetesség és mostanra eljutottunk oda, hogy ismerik az otthoni szabályokat és tiszteletben tartják azokat. Minden csak engedélyre történik, folyamatos kontroll alatt tartjuk őket: ez egy 24/7 készenlét, ami folyamatos mentális energiabefektetést igényel.
Milyen életmóddal biztosítjátok az egyensúlyt?
Elkezdtünk munkakutyázni és kiderült, hogy a két kutyának mennyire másra van szüksége, Marshall most már csak a pozitív megerősítéssel dolgozik, erre jól reagál, határozott kézben tartás mellett. Nála kiemelkedően fontos, hogy örömből dolgozzon és szép teljesítményt nyújtson, ez egyre elterjedtebb sportkutyás berkekben is. Most már IGP I.-es vizsgára készülnek a férjemmel, amely tartalmazza az engedelmes, a nyomkövetési és őrző-védő munkát is, utóbbiban nagyon ígéretes a munkastilusa.
Freyát sem szabad alábecsülni, noha nagyon tud bújni, de határozott más kutyákkal, akkor bizony kihívást jelent.
Freya 18 hónaposan (a minimum korhatárt betöltve) abszolválta a nemzetközi IRO mentőkutya alkalmassági vizsgát, területkutató ágazatban. A kutató-mentő szolgálat aktív tagjaként 2 évet töltöttünk egy jó csapatban. Ez a munka, rendkívüli elkötelezettséget igényel,, amit a jelenlegi munkám miatt, sajnos most nem tudunk vállalni. Nemzetközi élményünk is volt és több éjszakai éles bevetésen is kipróbáltuk magunkat. Egy osztrák helyszínen a romkutatásba is belekóstoltunk, felejthetetlen élmény volt a csapattal és Freyával dolgozni.
A munkavonalassága, edzéseken több alkalommal is kitűnt, rendületlenül dolgozott a mínuszokban is, az alkata és temperamentuma ígéretes kutyának minősítette. Jelenleg mi is a sportkutyás foglalkozásokon készülünk, az engedelmes, nyomkövető munkáján dolgozunk. Nem szabad alábecsülni a “kistermetű szukát”, hiszen nagyot tud fogni, jól együttműködik az őrző-védő sportban is, a habitusa és az agya komoly eredményekre teszi őt képessé minden ágazatban.
Erre mondom sokszor, a gazdi a szűk keresztmetszet, a kutya nagyon ügyes. Ha tehetném párhuzamosan 3 életet élnék, hogy mindent megélhessünk Freyával. Ha ő kap egy feladatot, azt mérhetetlen lelkesedéssel hajtja végre, igazi munkamániás. Amúgy egy tündér, minden feladatban meg akar felelni de ugyanakkor határozottságot is igényel, Míg Marshall “egy gazdás”, a férjemmel dolgozik , Freya az edzőkkel is összhangba kerül.. Bevallom az életünk most sokszor nagymértékben körülöttük forog, de nagyon sok örömet is adnak!
Tükröt tartanak nekünk!
Képek: Dr Kupán Terézia
Kövesd a Tükör Módszert Facebook oldalát további érdekes és hasznos kutyás tartalmakért!