Oktatóképzés, terápiás kutyás foglalkozások nagyvállalati munka mellett – interjú Puzsár Nórával
Puzsár Nóra két kutyussal végezte el a Tükör Módszer Kölyökkutya-tanfolyamát és azóta már az oktatóképzés rögös útjára lépett. Ha mindez nem lenne elég kaland, nagyvállalati munkáját kiegészíti a nagyon is gyakorlatias terápiás kutyás foglalkozásokkal – Kutyasulis élményei mellett ezekről mesélt beszélgetésünk során.
Kezdjük az elején! Hogyan kerültetek a Kutyasulira?
Magát a Tükör Módszert egy ismerősünk javasolta, és a leírás alapján egyértelművé vált, hogy a párommal első kutyaiskolás élményként mindenképpen ebbe az irányba szeretnénk elmozdulni. A pozitív megerősítés, a tanítás előtérbe helyezése fontos szempont volt. Cooper az első kutyánk, akit szerettünk volna tanítani és minden lehetőséget kiaknázni vele, ami csak egy gazdának megadatik. A Népszigeti Kutyasuli Kölyökkutya-tanfolyamán kezdtünk és azóta teljesen beszippantott a kutyázás világa.
Két kutyussal jártátok ki a Kölyökkutya-tanfolyamot, Cooperrel részt vettél a PRO tanfolyamon is. Visszatekintve mi jelentett kihívást?
Jaj, minden! (nevet) Tényleg minden nehéz volt, mert egyfelől nagyon próbáltunk tudatosak lenni, de nem tudtunk következetesek lenni a kézbentartás terén. Nem is álltunk készen még a vizsgára a tanfolyam végére. Ráadásul egy műtét megszakította a tanulási folyamatot, de mire Cooper felépült, addigra mi is összeértünk, és a PRO-tanfolyam már kifejezetten a pozitív kihívás kategóriájába került. Ott már nem a kézbentartással bajlódtam, hanem tényleg tudtam figyelni a kutyámra, megtanulni az érzékelését, és el tudtam hozni minden információ morzsát, amit csak fel lehetett szippantani. Úgy szoktam jellemezni, hogy ez volt eddigi életem tanfolyama: iszonyatos hullámvasút volt, de nagyon jó volt, és személy szerint jót tett nekünk, hogy kicsit később léptünk tovább egy magasabb szintre a Kölyökkutya-tanfolyamot követően.
Milyen életmódsportokkal ismerkedtetek meg?
Mantrailingezünk, illetve voltunk pullerezni, de ott a bimbózó karrierünknek Cooper lábának terhelhetősége véget vetett. Van egy kicsi kutyánk is, Aida, akivel a Kölyökkutya-tanfolyamot követően most az agility világába kóstoltunk bele, miközben Cooper a Rally Obedience-el és az Ügyességi ágazatokkal ismerkedik.
Miként érkezett a terápiás kutyás foglalkozások gondolata az életetekbe? Coopert már eleve ilyen céllal választottad?
Töredelmesen bevallom, nekem Cooper érkezéséig fogalmam nem volt arról, hogy egyáltalán a terápiás kutya, mint olyan létezik. A mi közegünkben én nem is találkoztam korábban ezzel a lehetőséggel, nem ismertem ezt szakmát. Aztán amikor a Border Collie tenyésztőket végignéztem, annak reményében, hogy megtaláljuk az új családtagunkat, akkor döbbentem rá, hogy van olyan, akinek szívügye a terápiás kutyázás, és tenyésztésének egyik kifejezett célja, hogy az arra alkalmas kiskutyák, olyan helyekre kerüljenek, ahol nagy eséllyel terápiás vagy segítő irányba indulnak el a leendő gazdák a kutyussal. Cooper kennele is ilyen volt, ráadásul, pont, amikor felvettem Gémesi Ritával a kapcsolatot, kiderült, hogy éppen volt egy alom, amiben egy utolsó kutyus arra a gazdira várt, aki felvállalta volna ezt a kihívást. Ekkor vetettem bele magamat a témába és hamarosan elvarázsolt a gondolat, de utólag be kell látnom, hogy nem is tudtam elképzelni, hogy a gyakorlatban milyen munkát jelent ez a gazdának és milyen csodálatos eredményeket lehet elérni a gyerekeknél.
Mit javasolsz azoknak a gazdiknak, akik kacérkodnak a terápiás kutyázás világával, de kevés információval rendelkeznek még?
Hatalmas szerencsém volt, mert a mi tenyésztőnk, Gémesi Rita, az Angel’s For Therapy tulajdonosa, nagyon lelkiismeretesen mindent elmondott, és volt lehetőségünk belelátni a folyamatba. Nagy előny lehet egy tenyésztőnél, ha a kölyök teszt bármelyik formáját alkalmazza a kiskutyáknál, aminek köszönhetően már korábban vagy egy képünk a kutyáról. Gyerekek közé nem lehet bármilyen ebet vinni, ezért a 0. naptól kezdve megfelelően kell foglalkozni a kutyussal. Ez a tenyésztő felelőssége is.
A másik fontos tanácsom, hogy nem lehet eleget várni a megfelelő terápiás kutyára és nem szabad spórolni rajta! Ez egy nehéz út, ami gyönyörű hivatás lehet a végére, viszont nem szabad beleugrani úgy, hogy a kutya nem megfelelő, és egy csalódásokkal teli kényszerpályára kerül a gazdájával együtt. Alaposan tájékozódni kell, ami néha nehéz is, mert relatív kevés figyelmet kap ez a terület: kevés habilitációs kiképző van Magyarországon. Engem hiába érdekel ez a képzés, nem is tudok tovább menni egyelőre, amíg a megváltozott oktatási rendszer lehetőségeit nem hozzák nyilvánosságra. Kutatni kell és megtalálni a megfelelő tenyésztőt, és háttér országot! Ez utóbbit nekünk a Béndekpuszta Mosoly Völgye Alapítvány jelenti.
Fotók: Puzsár Nóra tulajdona
Kövesd a Tükör Módszert Facebook oldalát további érdekes és hasznos kutyás tartalmakért vagy nézz szét a Vakkantó webshopban!