Az az igazi foglalkozás, amikor együtt dolgozunk a kutyával! – interjú Kolompár Tímeával
Kolompár Tímea oktatót (és Charlie kutyát) a Népszigeti Kutyasulin nem csak az agility rajongók ismerik, de ezúttal a sport szépségeiről és elért eredményeikről beszélgettünk.
Kedves Timi, hogyan találtatok egymásra az agilityvel?
13 éve kezdtem el a Kutyasulit: egy klasszikus alapfok+középfok kombinációval alapoztam meg az életünket. Mára már hihetetlennek tűnik, hiszen nem egyszer akár 100-200 fős rendezvényeken parádézik, de eleinte Charlie kutya rettegett a többi kutyától. Ilyen problémám soha nem volt korábban egyetlen kutyámmal sem, ezért minden kiváló agility eredményünk ellenére az én szememben ez a legnagyobb teljesítmény, amit elérhettünk. Visszatérve a kérdésre: a középfokú tanfolyamunk után csatlakoztunk a Kutyasuli klubéletéhez, kipróbáltuk a nyomkövetést és az ÖKT edzéseket is. Én Charlie-ra bíztam a választást, figyeltem mit élvez legjobban és hát, amikor két éves korában kipróbáltuk először az agility-t egyértelmű volt, hogy ez a kutya a “hopszi” rajongók táborába tartozik.
Te mit szeretsz leginkább az agilityben?
Hetedik éve tartok agility edzéseket és öt éve vagyok oktató a Kutyasulin, nagyon élvezem az agilityt. Mondom ezt annak ellenére, hogy az agility a legpakolósabb kutyás sport, ez wellness helyett aerob fitness edzés (nevet)! Mindenkinek ajánlom, bármilyen kutyával lehet jönni és élvezkedni a változatos pályákon!
Ha Tükör Módszer alapjaival kezdünk dolgozni, nincs határ: Charlie már valósággal olvassa a gondolataimat! Agilityben, az a szép kihívás, hogy a lehető legnagyobb összhangban irányítsuk a kutyát. Hibátlanul próbálunk futni, majd boldog kutyával lejönni a pályáról – ez utóbbi a legfontosabb! Jelszavam: Boldog kutya, boldog gazdi!
Melyik eredményetekre vagy a legbüszkébb?
A hivatalos versenyek mellett számos hobbi megmérettetésen is résztvettünk, sok-sok érmünk és serlegünk van, rengeteg ajándékkal is készülnek a szervezők – egyszer még egy dunai hajókázást is nyertünk! A legrangosabb eredményünket az országos bajnokságon értük el: Charlieval 17. helyezésig jutottunk a 110 indulóból. Angellel pedig Medivid országos kupán lettünk aranyérmesek a kategóriánkban. Ráadásul a sportnak köszönhetően Charlie rendszeresen kap tévés felkéréseket, reklámfilmekben.
Még milyen célod van a sporttal?
Minél több gazdinak szeretném megmutatni, hogy nem az a kutyával foglalkozás, ha háromszor eldobom a labdát: amikor együtt dolgozunk, betartva a játék szabályait és együtt élvezzük, az az igazi kapcsolat! Számomra a hobbi kategória erről szól és az agility versenytáborban a kezdők edzőjeként is ezt szeretném átadni. Minél többet foglalkozunk a kutyával, annál jobban kinyílik, okosodik, fejlődik. Együtt sportolva, igazi partnerként érjük el az egyre nagyobb eredményeket! ❤
Sokan nem is tudják, hogy létezik para agility: ebben a kategóriában mozgássérült (pl.: kerekesszékes) gazdik, egészséges kutyával versenyeznek. Az összhangtól, a kommunikációtól mindenkinek könny szökik a szemébe: lehet, hogy a gazdi alig tud mozogni, de végigirányítja a rá figyelő kutyát a pályán. Ez csodálatos és megmutatja, hogy mindenkinek van hely az agilityben!
Gazdiként vagy oktatóként élvezed jobban a sportot?
Mindkettőt élvezem, de az igazi siker felvezetőként egy nehéz pályát hibátlanul teljesíteni még akkor is ha az én kutyáim nem rakéta border colliek. Idegen közegben fókuszáltan és boldogan dolgozni, összhangban: nekem ez a siker mércéje. Oktatóként is ezt a szellemiséget próbálom átadni: ha valami nem sikerül, a gazdinak meg kell találni, hogy hol hibázott és annak utána menni. A hiba soha nem a kutya hibája! Ha csak 3 akadály sikerül hibátlanul, gyakorlunk tovább, egyre jobb és jobb lesz! Ne feledjük: a sok kis siker elhozza a nagy sikert! Hajrá kutyások! ❤
Fotók: Kolompár Tímea és az urbanfauna tulajdona
Kövesd a Tükör Módszert Facebook oldalát további érdekes és hasznos kutyás tartalmakért!