Epilepszia kutyáknál – 2. rész

Az epilepszia embereknél is komoly kihívás elé állítja a családokat, nincs ez másként négylábú kedvenceinknél sem. Ráadásul a diagnózisig vezető út is sokszor rögös, nem egyszer csak évek múltán áll össze a kép és jöhet el a hatékony kezelés ideje. A Népszigeti Kutyasuli oktatói gazdai minőségben meséltek tapasztalataikról, remélve, hogy így tudnak segíteni a sorstársaknak és megmutatni: így is lehet teljes (kutya)életet élni!

Három részes sorozatunk második interjújában Királyfai Zsu és Roni kutya történetével ismerkedhettek meg:

Miben mutatkozott meg Roni epilepszia hajlama?

Voltak jelek, amiket utólag, orvosi segítséggel már könnyű felismerni, de akkor és ott nekem csak furcsának tűnt. Például rendszeresen bevett  kavicsokat a szájába és rágta (nem nyelte le, de motorikusan rágogatta őket). Nem értettem, hogy miért csinálja, de később kiderült, hogy ez már egy előszele lehetett a rohamoknak.  Roni kutya egyszerre domináns és félős, könnyen megriad különböző ingerektől, zajoktól és ez az fura kombináció szintén lehet jele az epilepsziának. Egyik pillanatban még fekszik, majd hirtelen már fel is ugrik. Roninak, mint utólag kiderült veleszületett epilepsziája van. Tipikus  ún. labrador epilepszia, de ami már korábban is feltűnő volt, hogy fajtájára egyáltalán nem jellemző módon nagyon sokat nyálzik.

Hogyan jutottatok el a diagnózisig?

Utólag könnyű okoskodni, de kicsit bánom, hogy a késői ivartalanítás mellett döntöttem: a tesztoszteron felfokozott állapotot okozott nála rendszeresen, ami kiválthatta az epilepszia megjelenését. Hiába hordozza a gént, lehet, hogy nem is jött volna elő, ha a hormonjai nem dúlnak. Roninak 5 éves korában jelentkezett először igazi epilepsziás rohama: egyik pillanatról a másikra járásképtelenné vált. Nagyon megijedtünk, mert azt hittük, hogy lebénult, nekünk kellett beemelni a kocsiba. Az ügyeletes állatorvos azonnal gyógyszert javasolt, de én inkább szerettem volna kivizsgáltatni. Ráadásul nem is volt több rohama egy évig, aztán hirtelen egyre sűrűbb lett. Ekkor kerestem epilepszia specialistát, akinél 12 órás kivizsgálás következett: itt alaposan megfigyelték a viselkedését, a doktornő kifaggatott minket és videókat elemeztünk. 

Miként élitek a mindennapjaitokat az epilepsziával?

A gyógyszeres kezelés mellett, étrendkiegészítőket és nagyon minőségi tápot kell kapnia Roninak. Az ő epilepsziás rohama két helyről indul az agyában: a homloklebeny és halántéklebeny felől. Szokták mondani, hogy az elején még kizökkenthető a kutya, de azért az rizikós, hiszen a feszültség megmaradhat az agyban. Roninak spontán rohamai vannak, ami azt jelenti, hogy megjelenésük nem köthető külső körülményekhez például frontokhoz. Ez megnehezíti az életünket, mert teljesen kiszámíthatatlan mi váltja ki nála a rohamokat. Negyedik éve egy kiváló gyógyszer kombinációt kap, ami átmenetileg csökkentette a tüneteket, de aztán rosszabbodott a helyzet.  Ekkor váltani kellett a dózist, most már kontroll alatt tartjuk az állapotát, de ébernek kell lennem.

Gazdaként mit jelent ez számodra? 

Sajnos néha nyugtalanabb, éjszaka járkálni szokott – arra tippelünk, hogy fejfájását próbálhatja így csillapítani. Ezt viszont én is megérzem és sokszor én sem tudom kipihenni magamat. Szerencsére az utóbbi időben a nagy rohamok elkerülik: ilyenkor teljes kontroll vesztése van szegénynek, bevizel, hány. A kisroham (frontális rohamnak is nevezik) egy enyhébb roham forma, de Roninak mindkét esetben  kúpot kell neki adni. Nekem gazdaként tudnom, kell, hogy milyen dózishoz nyúljak, de értelemszerűen nagy a felelősség, hiába teszem már automatikusan a dolgomat. Ebben az állapotában nem tud neki bárki segíteni, rendkívül kiszolgáltatott, viszont én sem tudok folyamatosan a nyomában lenni.  Folyamatosan rohamnaplót vezetek, tartjuk a kezelőorvosával a kapcsolatot, ha szükséges átbeszéljük a gyógyszerezését- egy kutyaéletre szóló kötelezettség ez. A legfontosabb, amit a gazda roham esetén tehet, hogy higgadtan és nyugodtan viselkedik: azzal segítünk a kutyának, ha megtanulunk együtt élni a rohammal. 

Kutyaepliepszia sorozatunkban három oktatónk mesél személyes tapasztalatairól. A tünetek szerteágazóak és utólag mindig okosabb a gazdi, amikor szakember segítségével összeáll a kép. Ahogy Kelecsényi Bernadett hangsúlyozta: egy jel nem jel, de ha szokatlan dolgokat észlelünk, érdemes feljegyezni, a mintákat és a gyakoriságot vezetni. Mit mutat Sprite, Roni és Roxi előtörténete?

• Akár kézbentartási gondnak is tűnhet az epilepszia: a kutya ösztönei hamar bekapcsolnak és ösztön hőmérséklete gyorsan megemelkedik.
• Érzékeny, könnyen megriad különböző ingerektől, zajoktól: kedvencünk egyik pillanatban békésen fekszik, majd hirtelen már fel is ugrik.
• Hallucináció esetén a kutya szemével követ vagy keres a térben olyan dolgokat, amelyeket a gazdi nem észlel, esetleg elréved és arckifejezése, tekintete megváltozik. 
• Olyan mintha a kutya “lefagyna”: gazdája hiába hívja, szólítja, nem reagál, csak mered maga elé. Rövid idő elteltével ez elmúlik és mintha misem történt volna, fut-szalad a gazdájához.
• A kutya furcsán viselkedik, például bevesz a kavicsokat a szájába és rágja őket vagy sokat liheg, nyálzik, amikor erre fizikai indoka nincsen.

Amikor már egyértelmű az epilepsziás roham: a kutya izomzata felett elveszíti a kontrollt, ami részleges bénulással, rángással, bevizeléssel, akár eszméletvesztéssel járhat.

A sorozat további részei itt olvashatók.

Fotók, képek: Monoments Photography, Királyfai Zsu tulajdona

Kövesd a Tükör Módszert Facebook oldalát további érdekes és hasznos kutyás tartalmakért!