Az engedelemesség volt a legnagyobb kihívás
Mohácsi Attilával, a Győri Nemzeti Színház színészével, igazi filozófiai fordulatot vett beszélgetésünk. A nagytestű kutyákról, a kutyákat érintő társadalmi kérdésekről és két kölyök együttes neveléséről egyaránt szó esett. Engedelmesség
Kölyök Program: Kezdjük az elején, Alíz kutyánál, aki, ha jól tudom egy cane corso. Hogy került ő az életetekbe, miért ezt a fajtát választottátok?
Mohácsi Attila: Másfél évig kerestük a párommal a megfelelő kutyát, de elég hamar erre a fajtára voksoltunk. Bevallom, nekem a nagy testű kutya a kutya! Nem féltünk a kihívástól, a karaktertől. Nagyon sokat köszönhetünk Gábornak azért, hogy lefektettük a szabályokat és így másfél éves korukra azt lehet mondani, gondtalan az élet a kutyáinkkal. Mindenhova visszük őket, és eddig minden helyzetben példásan viselkedtek!
Őket? Hoppá, én csak Alízról tudtam! Ki a társa? Engedelmesség
(Nevet) ő Niccolò, aki szintén cane corso. Az az igazság, hogy a kutyák eldöntötték, hogy ki kinek a kutyája és engem Alíz választott. Nagyon más a két kutya amúgy. Niccolò első pillanattól teljesíteni akart, lesi a gazdi óhajait. Ezzel szemben Alíz egy külön jellem, vele meg kellett küzdeni. Nagyon nehéz napok és időszakok állnak mögöttünk!
Két kölyökkel egyszerre járni a tanfolyamra nem kis teljesítmény. Mit vártatok a tanulástól? Engedelmesség Tükör Módszerrel
Nagyon fiatalon, 12 hetesen kezdték a tanulást, egy héttel azután, hogy elhoztuk őket. Nagyon készültünk rájuk, fajta, majd kennel választás terén is. Noha két különböző helyről érkeztek, egyszerre jöttek haza és együtt történt minden, így a tanfolyam is. Nagy hangsúlyt fektettünk erre, mert a dominanciát már az elején tisztázni akartuk, hogy tudják, itt mi diktálunk. Ezért esett a választás a Korom Gábor által vezetett Kölyök Tanfolyamra is. Vele egy véletlen folyamán találkoztunk. A párom egy HR konferencián vett részt, ahol Gábor előadást tartott a kutyabarát munkahelyről. Ez nagyon megfogott minket.
Most már, hogy túlvagytok a tanfolyamon, mit szerettek a legjobban a kutyusokkal csinálni?
Alizzal ÖKT-ra járunk már, amikor éppen beférünk a túljelentkezés ellenére. A bennük rejlő ösztön újra és újra felszínre törne, ezen rengeteget kell dolgozni. Nagy sétákat teszünk, élvezzük, hogy van saját vízibiciklink, sokat úszunk a Balatonban. Tényleg mindenhova mennek, ahova mi és sehol nincs semmi probléma velük!
A gond néha a többi emberrel van, nehezen érthető sokaknak a póráznélküliség. Meg kell küzdeni azzal, hogy az emberek fejében még a pórázon van a kutya helye. Mi pedig lázadunk, hiszen, ha mi ezt véres verejtékkel megtanítottuk, akkor miért kéne pórázra venni őket?! Maximálisan bízom a kutyákban, de sajnos lassan nincs tér, ahol ne szólnának ránk a kutyafuttatón kívül. Sajnos sokan tartanak ezektől a nagy kutyáktól, pedig nem engedjük nekik, hogy bárkihez odasétáljanak, gyönyörűen jönnek lábnál. Hiszem, hogy ezen dolgozni kell. Valahol el kell kezdeni és talán színészként, ismert emberként én is hozzá tudok járulni a változáshoz. Persze, mi is betartjuk a szabályokat és azt is el kell mondanom, hogy számtalanszor kapunk elismerő tekinteteket. Bevallom, büszke vagyok, amikor az utca túloldaláról ránk mutatnak, hogy milyen engedelmesek a kutyák. A minap pont a fagyizóban, sorban állas közben fordult hozzám egy anyuka, hogy esetleg odaadná a gyerekeit, hátha azokat is ilyen szépen meg tudom nevelni!
Ezeket a pozitív élményeket nagyon jó hallani! A vidám pillanatoknál maradva, mi volt eddig a legviccesebb dolog, amit a kutyáitok csináltak?
Nagyon cukik, szerelmesek egymásba, hihetetlenül aranyosak együtt. Ahogy nyújtózkodnak, keményen játszanak a testalkatukból adódóan, de nagyokat esnek közben. Igazi show műsor nézni őket!
Még egy kis nosztalgia erejéig kanyarodjunk vissza a kutyasulihoz. Mi volt a legnagyobb kihívás a Kölyök Tanfolyamon?
Az engedelmesség. Alíz a kezdetben nagyon kemény dió volt. Amolyan “majd én megmutatom, nem fogadok szót, majd én úgy csinálom, ahogy én szeretném” típus. Nem tudom kinek kellett többet tanulni, de azt mondom inkább nekem. Meg kellett tanulnom azokat az egyértelmű viselkedési szabályokat, amikkel én meg tudom értetni vele, hogy mit szeretnék tőle. Össze kellett csiszolódni.
Színészként számos önismereti tréningen vagyok túl, de amikor bevittem a színházba a kutyákat mondtam a kollégáknak, hogy ez pont olyan. Nem a kutyákat tanítja a tanfolyam, hanem a gazdikat. Szívem szerint kötelezővé is tenném az alapfokú tanfolyamot minden kutyatartónak, mint a veszettség elleni oltást. Nem mondom, amikor ott álltunk hóban-sárban, mocsokban a pályán januárban, akkor néha azt gondoltam, nem vagyok képes rá, bakker mennyire nehéz! De aztán a kápolnapusztai bivalyrezervátumban is kifogástalanul működtek ezek a kutyák, akiket konkrétan bivaly vadászatra tenyésztettek ki. Hát ezért megérte!
Végül áruld el kérlek, hogy mi volt a legemlékezetesebb mondat vagy tapasztalás számodra a tanfolyamról?
Kemény és megviselő pillanat volt a bemutatkozás*, pedig erre már a tanfolyam után került sor. Nagyon értékes a folyamatos figyelem, amit kapunk gazdaként, hogy ki tudtuk várni azt, amíg Alíz megérett erre. Közben persze a mai napig időről-időre rácsodálkozom arra, hogy miért nem érti, mit akarok, aztán rájövök, hogy nekem kell az ő fejével gondolkozni.
*Bemutatkozás: Kölyök Tanfolyam vezetett módszere a gazda-kutya viszonyának rendezésére.
Ezeket már olvastad?
A rovat további cikkei ismert gazdák kutyáiról itt találhatók: Ismert Tükrös Gazdák