A süket dalmata és a dán dog: egy különleges kvártett

Korábban már olvashattatok siket gazdink sikertörténetét, és most ismét egy különleges négyest szeretnénk bemutatni nektek: Dorina és Gábor egy siket dalmatával, Busterrel kezdte el a Kutyasulit, majd Max kutyával, a dán doggal folytatták a tanulást. Ismerjétek meg őket!

Kezdjük az elején: honnan jött az ötlet, hogy süket kutyust fogadjatok a családotokba?

Gábor: Eleinte nem tudtuk, hogy Buster süket. Mindig nagyon kereste a tekintetemet, én pedig lelkesen klikkeltem, ahogy olvastam, hogy elkezdjük a tanulást otthon. 4 hónapos korában került hozzánk, alapvetően felnőttként szerettük volna iskolázni, és mivel kutyaoviba nem vittük, nem tűnt fel, hogy valami nincs rendben. Buster mindeközben nagyon okosan olvasott a testünkből és kitalálta, hogy mit kellene csinálnia. Azért az furcsa volt, a porszívózásra se ébredt fel, édesdeden aludt a zúgó gépezet mellett (nevet).

Dorina: Nehéz volt felismerni a jeleket, hogy valami nincs vele rendben: akkoriban még kertes házban laktunk és amikor hívtuk, simán odafutott hozzánk a kert túlsó felébe. Aztán elkezdtünk gyanakodni, hogy Buster nem hall jól és mire odajutottunk, hogy kutyaiskolába vigyük, a süketsége miatt mindenhonnan elutasítottak minket. Mi egyre elszántabbak voltunk, mert a kis kölyök lefáraszthatatlan volt: távollétünkben gondosan önkiszolgált a hűtőből, lebontotta a lakást, tényleg kő kövön nem maradt. Végül a Népszigeti Kutyasuli alapfokú tanfolyamára fogadtak minket. Előtte Dancsó Ágnes, a Hajógyári Kutyasuli oktatója foglalkozott velünk néhány konzultáció erejéig, hogy felkészüljünk milyen lesz a közös tanulás Buster hallását figyelembe véve.

A Tükör Módszer alapvetően elutasít minden kényszerítő eszközt, így az elektromos nyakörvet sem alkalmazzuk. Buster esetében viszont muszáj volt ehhez a megoldáshoz nyúlni, mintegy klikker helyett használva a nagyon enyhe rezgő jelzéseket. Milyen volt elkezdeni vele a tanulást?

Gábor: Nagyon hamar ráérzett az ízére! Hamarosan már rendszeresen a nyakörve körül ólálkodott és jelezte, hogy itt az ideje egy kis tanulásnak: látszott rajta, hogy egy világ nyílt ki számára. A sétáink teljesen megváltoztak, póráz nélkül is tudtunk már vele kalandozni a Hajógyári-szigeten, és azóta is teljesen más minőségben éljük már a hétköznapjainkat.

Dorina: Fontos, hogy a nyakörv elektromos funkcióját nem is használjuk, csak a rezgő jelzést, ezzell kondicionáltuk Bustert: a tiltásnak is van egy “rezgésritmusa” illetve a mimikánkkal is dolgozunk. Tényleg szavak nélkül értjük egymást!

Nem mindennapi kutyatartói kaland és vállalás! Miként érkezett Buster mellé Max, a dán dog, akinek fajtájából fakadóan azért szintén megvannak a különleges vonásai?

Dorina: Szerettünk volna egy társat Buster mellé: eredetileg dobermannra vágytunk, de a családban már volt egy, aki nagyon fiatalon elhunyt, és végül a családi kupaktanács után a  dán dog mellett döntöttünk. Ez a választás félig viccként indult, de hosszas keresgélés után, Gábor első látásra beleszeretett Maxbe, bár aggódtunk, hogy nem lesz lakás kompatibilis a kutyus. Azóta kiderült, hogy ennek a fajtának kifejezett jobb, ha lakásban tartjuk (például egy ilyen hatalmas kutyánál sokal nagyobb a gyomorcsavarodás veszélye, étkezés után nem szabad a kertben rohangálnia). Maxnek  pedig nem tudtunk ellenállni: a tenyésztőnk palotapincsikkel is foglalkozik és ugyan én titkon reméltem, hogy egy kisebb kutyával megyünk majd haza, de nem így lett (nevet). 

Gábor: Amikor hazavittük az első időkben Gárdonyban élt, amihez képest Budapest belvárosa elég éles váltás volt neki, ezért Max eleinte nagyon félt a városban. Az első sétáknál hatalmas nyüszögésekkel indultunk útra, de aztán úgy döntött a kis dán dog, hogy az ő süket dalmata bátyja, Buster majd megvédi őt, ha gond lenne és felbátorodott. 

A két kutyával gyakorlatilag kijártatok minden alapvető tanfolyamot, amit a Tükör Módszer Kutyasuli kínál, milyen “aha élményt” hoztatok el?

Dorina: A vége felé járt már Buster Alapfokú tanfolyama a Népszigeten, amikor elkezdtük Max Kölyökkutya-tanfolyamát a Hajógyári Kutyasulin. Nagy különbség volt, hogy Max-el már nagyon fiatalon elkezdtük a tanulást. Ezután a Kölyök PRO tanfolyamot Busterrel végeztük el,  ami kicsit nehezebb volt, mert Gábor munkája miatt kevesebbet tudott részt venni a folyamatban, de Busternek nagyon sokat adott. Max pedig a felnőtt kutyaképzés Középfokú tanfolyamára ment tovább.

Gábor: Mind közül nekem a Kölyökkutya-tanfolyam volt a legnagyobb tapasztalat! Ott jöttünk rá sok mindenre, ráadáasul sokat kellett dolgozni Mex motivációján – igen hosszan válogatott a jutifalatokból, végül a kacsanyak nyerte el a tetszését. Számomra az életmentő szabályok a legfontosabbak a mai napig: Max nyitott csomagtartóban pihenve nézi végig, ahogy Buster agility vagy hoopers edzésen van Dorinával – más kutya, akit nem tanítottak meg a kocsiból kiszállás művészetére, már ezerszer kiugrott volna.

Apropó edzések. Gyakorlatilag minden életmódsportba belekóstoltatok, mi a kedvencetek és milyen terveitek vannak?

Dorina: a már említett agility és hoopers mellett Busterrel elvégeztük a dog dancing alapozót is, és Max kutyával együtt mantrailingezni jártunk. Utóbbit Max nagyon élvezte, de a pullert is szeretnénk majd kipróbálni. Tavalyi  élmény még a Rally Obedience alapozó és 2023-ban irány az ÖKT!

Relatív rövid idő alatt elég széles kutyasulis tapasztalatra tettetek szert. Mit tanácsoltok egy kezdő gazdinak? 

Kórusban: Tényleg minél hamarabb érdemes beiskolázni magunkat a kutyával együtt! A gazdit kell tanítani, a kutya már mindent tud – nevetnek. Ég és föld volt a tanulási élmény, Max kutyával, akivel kölyökként kezdtünk el foglalkozni. Ne gyűjtsük  feleslegesen a lúzerpontokat, a Kutyasuli segít következetesen, a hétköznapi élet szabályait betartva együtt élni a négylábú családtagokkal!

Fotó: Dudás Dorina tulajdona

Kövesd a Tükör Módszert Facebook oldalát további érdekes és hasznos kutyás tartalmakért vagy nézz szét a Vakkantó webshopban!